Varga Mihály

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2026. április 28-i ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot 6,25%-on. Varga Mihály jegybankelnök indoklásában a geopolitikai bizonytalanságokra és az inflációs kockázatokra hivatkozott. Az MNB nyitott az új kormány gazdaságpolitikájának támogatására, de figyelmeztetett: ne fűtsék az inflációt.

Varga Mihály MNB-elnök az április 28-i kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a jegybank tájékoztató anyagot készített az ERM-II árfolyamrendszerről, és ezt eljuttatják az új kormánynak. Hangsúlyozta: az euróbevezetésről nem az MNB dönt, hanem a kormány, a jegybank csak szakmailag segíthet.

Varga Mihály jegybankelnök a kamatdöntő ülés utáni sajtótájékoztatón nyilatkozta: a választások óta Orbán Viktorral egyszer telefonált, Magyar Péterrel viszont még nem, és nem is törekszik arra, hogy egy miniszterelnök-jelölttel politikai kontaktust tartson. Az MNB intézményi függetlenségét hangsúlyozta.

Varga Mihály, az MNB elnöke fogadta az MNB-ben a Tisza leendő pénzügyminiszterét, Kármán Andrást. A találkozón megállapodtak abban, hogy az euró bevezetésének célkitűzése pozitív makrogazdasági hatásokkal jár. Magyar Péter korábban jelezte, hogy az Orbán-kormánnyal kapcsolatban álló politikusok közül egyedül Varga Mihály maradhat a helyén az MNB élén.

Varga Mihály MNB-elnök a március 24-i kamatdöntő sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az iráni háború elhúzódása érdemi inflációs kockázatot jelent. Az MNB a következő döntésig (április 28.) nem mozdul, az alapkamat 6,25%-on marad.

Varga Mihály jegybankelnök az MNB márciusi inflációs jelentésében elismerte, hogy az iráni-amerikai háborúból fakadó energiaár-emelkedés felfelé mozdítja az inflációs kilátásokat. A Brent olaj ára átmenetileg 120 dollár/hordó közelébe emelkedett, az európai gázárak több mint 70 százalékkal nőttek a háború kitörése óta.

Varga Mihály MNB-elnök 2026 márciusában, az iráni konfliktus miatti megnövekedett inflációs kockázatok közepette megerősítette, hogy az MNB fenntartja a szigorú monetáris feltételeket és a pozitív reálkamatokat addig, amíg az inflációs cél tartósan nem teljesül. Kijelentette, hogy az iráni háború elhúzódása érdemi inflációs kockázatot jelent, és az MNB minden opciót figyelembe vesz.

Varga Mihály MNB-elnök március 24-én a kamatdöntés utáni tájékoztatón közölte, hogy a geopolitikai feszültségek, az emelkedő energiaárak és a bizonytalan pénzügyi piaci környezet miatt továbbra is indokolt az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés. A háztartási fogyasztás marad a növekedés fő hajtóereje, amelyet az emelkedő reálbérek és a kormányzati jövedelemnövelő intézkedések támogatnak.

Varga Mihály MNB-elnök 2026 márciusában, az iráni konfliktus nyomán meggyengülő forint idején nyilatkozta, hogy a stabil forintárfolyam kulcsfontosságú, és Magyarország nincs akkora bajban, mint 2022-ben volt. Kijelentette, hogy az MNB aktívan figyeli az árfolyamot, és kész beavatkozni, ha szükséges.

A Magyar Nemzeti Bank március 24-i Inflációs Jelentése szerint az infláció 2026-ban 3,8%-ra gyorsulhat, felülírva a decemberi 3,2%-os előrejelzést. A prognózis emelkedésének fő oka az iráni háború által felhajtott energiaárak hatása. Varga Mihály jegybankelnök közölte, hogy a 3%-os inflációs cél fenntartható elérése 2027 második felére tolódott.