Trippon Mariann
CIB Bank
A CIB Bank vezető makrogazdasági elemzője.
Retorikai ujjlenyomat
Hitelesség alakulása
Nem lehetséges minden nyilvános állítást nyomon követni, ezért előfordulhat, hogy egyesek kimaradnak. Ha te olyan jelentős állítást találsz, amelyet fontosnak tartasz megjeleníteni, kérjük, forrás megjelölésével jelezd nekünk a gombra kattintva.
Állítások (318)
Trippon Mariann (CIB): A 2026-os magyar költségvetési hiány meghaladhatja a GDP 6%-át
A CIB Bank 2026. május 13-i előrejelzése szerint a 2026-os évi költségvetési hiány meghaladhatja a GDP 6%-át, ami az adósságráta további emelkedésével járhat. Az első negyedévben az éves terv 83%-a már teljesült; a Tisza-kormány bejelentett intézkedései tovább ronthatják a hiánykilátásokat.
Trippon Mariann (CIB): Kormányváltás nélkül valószínűleg leminősítést várt volna Magyarország
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője 2026. május 13-án kijelentette: ha nem lett volna kormányváltás, Magyarország valószínűleg hitelminősítői leminősítés felé tartott volna. A Tisza-győzelem javított az ország befektetői megítélésén, de a felminősítés még messze van, és a jó hírek a forintba már beárazódtak.
Trippon Mariann (CIB): Magyarország 2026-ban 1,8%-os GDP-növekedésre számíthat
A CIB Bank 2026. május 13-i sajtótájékoztatóján Trippon Mariann vezető elemző 1,8%-os GDP-bővülést vár 2026-ra, körülbelül 3%-os éves átlagos inflációval és 5,75%-os év végi alapkamattal. Az elemző szerint a kormányváltás kedvező piaci hangulatot teremtett, de a globális energiaválság és a magas hiány komoly kockázatot jelent.
Az MNB 2026-ban legfeljebb 1-2 alkalommal hajthat végre 25 bázispontos kamatcsökkentést
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint az MNB idén legfeljebb 1-2 alkalommal, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést hajthat végre, feltéve hogy a külső környezet nem romlik és az ország kockázati prémiumának szűkülése tartós marad. Az előrejelzést az energiaár-sokk, az ársapkák lebontása és az elhalasztott jövedéki adóemelések bizonytalansága is nehezíti.
Az energiahordozóárak emelkedése 0,2-0,3 százalékponttal növeli az inflációt 2026 negyedik negyedévében
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a Hormuzi-szoros blokádja és az ebből adódó energiaár-sokk hatása az inflációs alappályára 2026 negyedik negyedévében 0,2-0,3 százalékpont lehet. A forint erős gyengülése (394 felett is járt napközben március 9-én) szintén inflációs kockázatot jelent az energiaimportőr Magyarország számára.
Trippon Mariann: márciusban újabb 25 bázispontos kamatcsökkentés jöhet az MNB-től
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője az MNB február 24-i döntését megelőzően és azt követően is kifejtette: ha a piaci stabilitás márciusban is fennmarad, újabb 25 bázispontos lazítás következhet. Az elemző szerint az MNB nem kötelezi el magát kamatpályára, és az adatfüggőséget hangsúlyozza. Év végére 5,5%-os alapkamat a valószínű.
A kiskeresekedelem nem kap érdemi lendületet 2025-ben
Trippon Mariann szerint meg a karácsonyi időszakban sem tudott érdemi lendületet venni a kiskeresekedelem, a fogyasztói bizalom nem allt helyre.
2026-ban gyorsabb fogyasztásbővülés jöhet a 6%-os reálbéremelkedés és a választás előtti intézkedések miatt
Trippon Mariann 2026 januárjában az Economx-nak nyilatkozva kifejtette, hogy 2026-ban valamelyest gyorsabb fogyasztásbővülésre lehet számítani a reálbérek gyorsabb, 6 százalék közeli emelkedése és a választások előtti fiskális intézkedések (például a fegyverpénz) révén. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kiskereskedelmi dinamika érdemi gyorsulásához a fogyasztói bizalomnak kellene tartósan és érdemben javulnia.
A kiskereskedelmi forgalom 2025-ben 2,9%-kal bővült, minimális gyorsulás 2024-hez képest
Trippon Mariann az Economx-nek nyilatkozva értékelte a 2025-ös éves kiskereskedelmi adatokat: a forgalom volumene kiigazított adatokon 2,9%-kal nőtt, ami alig haladta meg a 2024-es 2,6%-os bővülést. A karácsonyi szezon sem hozott érdemi lendületet.
Az euró bevezetéséhez Magyarországnak körülbelül 5 év felkészülésre lenne szüksége
Trippon Mariann 2025 októberében az Economx-nak nyilatkozva úgy becsülte, hogy amennyiben Magyarország most döntene az euró bevezetéséről, a felkészülési időszak körülbelül 5 évet venne igénybe, így legkorábban 2030 körül lehetne reális az eurózónához való csatlakozás. Az elemző ezzel arra utalt, hogy a konvergenciakritériumok teljesítése és az intézményi felkészülés hosszú folyamat.