Szenes Zoltán

Szenes Zoltán az ATV Heti Világhíradónak 2025. december 8-án közölte, hogy a NATO-tagállamok – Magyarország és Szlovákia kivételével – megállapodtak abban, hogy havi egymilliárd dollár értékben vásárolnak amerikai fegyvereket és lőszereket Ukrajna számára. Az összeg alapvetően légvédelmi rakétákra és a hozzájuk kapcsolódó lőszerekre menne, és egy fordulat helyett csupán a folytonosságot biztosítaná a harcok menetében.

Szenes Zoltán az ATV Heti Világhíradónak 2025. december 8-án elmondta, hogy Zelenszkij ukrán elnök olyan rendszert szeretne, amelyben az amerikai fegyverekat közvetlenül Ukrajna és az amerikai védelmi ipar közötti csatornán keresztül szállítanák, megkerülve a hagyományos elnöki jóváhagyási folyamatokat. Szenes szerint ez felgyorsítaná az ellátást, és megkönnyítené a védekezést.

Szenes Zoltán az ATV Heti Világhíradónak 2025. december 8-án elmondta, hogy Putyin nem tett le céljairól, és az orosz hibrid hadviselés részeként szándékosan teszteli a NATO-tagállamok légtérét – légtérsértésekkel és drónincidensekkel próbálja politikai célokat elérni, éket verni a szövetségesek közé és szondázni a NATO válaszkészségét.

Szenes Zoltán az ATV Heti Világhíradónak 2025. december 8-án elmondta, hogy az oroszok folyamatosan korszerűsítik drónjaik képességeit: a legújabb fejlesztési irány az, hogy a felderítő és csalidrónokat légvédelmi rakétákkal szerelik fel, ami alapvetően új dimenzióba emeli a drónhadviselést és tovább növeli a NATO légvédelmi rendszereire nehezedő terhet.

Szenes Zoltán az ATV Heti Világhíradónak 2025. december 8-án elmondta, hogy Putyin indiai látogatása során nyíltan megerősítette: az orosz hadsereg mindenképpen elfoglalja a Donbaszt és Zaporizzsját, és legújabban már Odessza is bekerült az orosz célkitűzések közé. Szenes értékelése szerint ez megerősíti, hogy Putyin nem tett le céljairól.

Szenes Zoltán az ATV Heti Világhíradónak 2025. december 8-án elmondta, hogy az Ukrajna–Oroszország béketárgyalások lényegében négy tematikus csoportra bonthatók: (1) szuverenitás és jogi kérdések; (2) gazdasági és szankciós ügyek; (3) területi kérdések (melyik fél mit tart meg); (4) új európai biztonsági architektúra kialakítása. Végkövetkeztetése szerint a megállapodás 2025 végén még mindig messze volt.

Szenes Zoltán az ATV Heti Napló műsorában 2025. szeptember 21-én a lengyel légtérincidens kapcsán kijelentette, hogy az európai dróngyártás fel fog gyorsulni. Az incidens rámutatott arra, hogy Európa saját dróngyártási kapacitásának fejlesztése stratégiai szükségszerűség, mind a védekezés, mind az elrettentés szempontjából.

Szenes Zoltán a Magyar Narancsnak 2025. szeptember 17-én elmondta, hogy a lengyel légtérincidensnél a NATO összesen négy Gerbera típusú orosz drónt lőtt le, amelyek NATO-bázis felé tartottak; a fennmaradó 15 drón addig repült, amíg ki nem fogyott az üzemanyaguk. Az olcsó (10-20 ezer dolláros) drónokat drága (millió eurós) légvédelmi rakétákkal semmisítették meg, ami súlyos aránytalanságot jelent a védelmi költséghatékonyság terén.

Szenes Zoltán a Magyar Narancsnak 2025. szeptember 17-én rámutatott, hogy a NATO rendkívül lassan reagált a drónfenyegetésre: a szövetség csak 2019-ben kezdett komolyabban foglalkozni a drónhadviselés kérdésével, és az ellendrón-doktrínát csupán 2025 augusztusára fogadták el – de ez a doktrína még teszteletlen maradt. Megjegyezte, hogy a lengyel légtérsértés napján a csapatok nem tudták követni a drónok helyzetét.

Szenes Zoltán a Magyar Narancsnak 2025. szeptember 17-én elmondta, hogy a lengyel légtérincidenst követően a NATO alapvetően jól reagált: két napon belül, szeptember 12-én elindította a Keleti Őrség (Eastern Sentry) légi támogató műveletet. Ugyanakkor Szenes hangsúlyozta, hogy a drónvédelem területén a NATO-ban komoly hiányosságok maradtak fenn.