RResperger István
Katonai szakértő
Biztonságpolitikai szakértő, ezredes. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetője, a MATE Szent István Biztonsági Kutatóközpont igazgatója. Szakterülete az aszimmetrikus és hibrid hadviselés, terrorizmus, válságkezelés.
Retorikai ujjlenyomat
Hitelesség alakulása
Nem lehetséges minden nyilvános állítást nyomon követni, ezért előfordulhat, hogy egyesek kimaradnak. Ha te olyan jelentős állítást találsz, amelyet fontosnak tartasz megjeleníteni, kérjük, forrás megjelölésével jelezd nekünk a gombra kattintva.
Állítások (300)
Az orosz-ukrán háborúban mindkét oldalon több amputált katona van, mint I. világháborús Angliában és Németországban
Resperger István katonai szakértő szerint az orosz-ukrán háborúban a veszteségek az összes korábbi háborút felülmúlják: mindkét oldalon több amputált katonát tartanak nyilván, mint amennyit az I. világháborúban Németország és Anglia összesen elveszített. Orosz oldalon kb. 4100 harckocsi semmisült meg, ukrán oldalon 1200-1300, összesen 24 ezer technikai eszközt lőttek ki az orosz állományból.
A Hormuzi-szoros aknamentesítése egy-két hétbe telik az erősítés érkezése és a felderítés után
Resperger István 2026. márciusi elemzésében időbecslést adott a Hormuzi-szoros felszabadításához: az aknamentesítő egységek megérkezéséhez egy-két hétnek el kell telnie, majd a lehelyezett aknák felderítése és megsemmisítése vagy felszedése további egy-két hétig tarthat. A szoros megtisztítása összhaderőnemi műveletet igényel.
A Hormuzi-szoros legszélesebb pontján 33 km széles, a teherhajók 2-3 km-es sávban közlekednek
Resperger István 2026. márciusi Hormuzi-szoros elemzésében közölte, hogy az Omán és Irán között található tengerszoros a legszélesebb pontján 33 kilométer széles, mélysége 200 méter körüli, de a teherhajók békeidőben csupán 2-3 kilométer széles sávban haladnak. Szerinte a szoros katonai szempontból könnyen lezárható, száz aknával is óriási bajokat lehet okozni.
A Forradalmi Gárda nagyjából 5000 fős tengerészgyalogságot állomásoztat a Hormuzi-szoros öt katonai körzetében
Resperger István 2026. márciusi elemzésében közölte, hogy a Hormuzi-szoros térségében öt iráni katonai körzet található, ahol a Forradalmi Gárda nagyjából 5000 fős tengerészgyalogságot állomásoztat. Az iráni haderő emellett 2600 fős legénységet küldött erre a területre az erők megerősítésére.
Oroszországnak 5500, az USA-nak 5200 atomfegyvere van
Resperger István 2026 márciusában Franciaország nukleáris stratégiájáról szóló elemzésében közölte, hogy jelenleg Oroszországnak 5500, az Egyesült Államoknak 5200 atomfegyvere van. A brit arzenál 220, a francia 290 darabból áll.
Finnország, Svédország, Észtország, Románia és Lengyelország törekszik atomfegyverek befogadására területén
Resperger István 2026. márciusi elemzésében kijelentette, hogy Finnország, Svédország, Észtország, Románia és Lengyelország részéről egyaránt van törekvés arra, hogy hozzájáruljanak atomfegyverek telepítéséhez a területükre. Szerinte ezek az intézkedések inkább politikai, mint katonai üzenettel bírnak.
Oroszország körülbelül 20 nukleáris eszközt telepített Fehéroroszországba
Resperger István 2026. március 9-i elemzésében közölte, hogy Moszkva körülbelül 20 darab nukleáris eszközt telepített Fehéroroszország területére, miközben Washington hiperszonikus és Tomahawk rakétákat állomásoztatott a Németországban hét helyszínen lévő atomfegyverek mellé.
Irán körülbelül 1 millió katonával, 150 ezer forradalmi gárdistával és 600 ezer tartalékossal rendelkezik
Resperger István 2026. március 5-i elemzésében részletezte Irán katonai erejét: körülbelül 1 millió katona, 150 ezer forradalmi gárdista és 600 ezer tartalékos, összesen 1500 harckocsi, 1800 páncélozott eszköz, közel 6700 tüzérségi eszköz és közel 265 vadászgép. Az adatokat az iráni háború kapcsán tette közzé.
Az iráni háború legalább négy-öt hétig tarthat
Resperger István biztonságpolitikai szakértő kijelentette, hogy az Irán elleni amerikai-izraeli támadás után egyértelműen háborús helyzet alakult ki, amely legalább négy-öt hétig tarthat az ország mérete és a katonai ellenállás mértéke miatt.
Az orosz-ukrán háborúban 2026-ban az 1000-1200 km-es arcvonalon napi 1-5 km-t arrébb megy a front
Resperger István 2026. január 27-i elemzésében közölte, hogy az ukrán fronton 1000-1200 kilométeres arcvonalról van szó, ahol napi 1-3-5 kilométerrel arrébb megy a front. Donbaszban még 6600 négyzetkilométert kellene az oroszoknak elfoglalniuk, ami 55 kilométeres mélységet jelent.