MMellár Tamás
PTE, ex-képviselő
Közgazdász, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a KSH korábbi elnöke. Makrogazdasági elemzéseiben a költségvetési fegyelem, az államadósság és a GDP-növekedés kérdéseivel foglalkozik. Rendszeresen megjelenik gazdasági szakértőként a magyar médiában.
Retorikai ujjlenyomat
Hitelesség alakulása
Nem lehetséges minden nyilvános állítást nyomon követni, ezért előfordulhat, hogy egyesek kimaradnak. Ha te olyan jelentős állítást találsz, amelyet fontosnak tartasz megjeleníteni, kérjük, forrás megjelölésével jelezd nekünk a gombra kattintva.
Állítások (268)
Az MCC kutató szegénységi módszertana megalapozatlan, elégtelent érdemelne
Mellár Tamás közgazdász, volt KSH-elnök szerint az MCC egyik kutatójának azon megállapítása, hogy Magyarországon megszűnt a szegénység, módszertanilag megalapozatlan. Mellár szerint az ilyen időbeli összehasonlításnak nincs relevanciája, és ha a hallgatója jutott volna ilyen következtetésre, elégtelent kapott volna. A felső jövedelemötöd 5,6-szer magasabb jövedelmet kap, mint az alsó – ez Mellár szerint önmagában cáfolja a szegénység eltűnésének tézisét.
A kormányváltásnak nagyobb esélye van, mint látszik
Mellár Tamás, a Pécset képviselő független képviselő az Országgyűlés 2022-2026-os ciklusának utolsó ülésén (március 10.) búcsúbeszédet tartott. A 72 éves politikus-közgazdász szerint a kormányváltásnak nagyobb esélye van, mint látszik, mivel a gazdasági mutatók és a társadalmi elégedetlenség egyértelműen az ellenzék irányába mutatnak.
Így van nagyobb esély Orbánék eltakarítására – búcsúbeszéd a parlamentből
Mellár Tamás, a Pécset képviselő független képviselő az Országgyűlés 2022-2026-os ciklusának utolsó ülésén (március 10.) búcsúbeszédet tartott. Elmondta, hogy 42 éven keresztül volt egyetemi oktató, és a politikában is a tudományos szellemiséget képviselte. A 72 éves politikus szerint a kormányváltásnak nagyobb esélye van, mint látszik – az interjúban konkrét gazdasági számokat nem mondott, inkább politikai értékelést adott.
A GDP-nek kétszeresére kellett volna nőnie 2010 óta
Mellár Tamás 2026 februárjában a HVG-ben paradoxont mutatott be: ha a reálkeresetek 70%-os növekedéséhez hasonló mértékben nőtt volna a termelékenység is, és ehhez hozzáadjuk a 22%-os foglalkoztatás-bővülést, a GDP-nek reálértéken kétszeresére kellett volna nőnie 2010 óta – nem csupán 40%-kal.
A reálkereset-növekedés nem fenntartható termelékenység nélkül
Mellár Tamás 2026 februárjában a HVG-ben kifejtette, hogy a reálkereset 70%-os növekedése 2010 óta nem fenntartható, ha a termelékenység nem tart vele lépést. Ha a reálkeresetek és a termelékenység is lépést tartott volna, a foglalkoztatás 22%-os növekedésével a GDP-nek kétszeresére kellett volna nőnie – de csak 40%-kal nőtt.
A 2026-os gazdasági kilátások sem kedvezőek a strukturális problémák miatt
Mellár Tamás 2026 februárjában a HVG-ben kifejtette, hogy a 2026-os gazdasági kilátások sem kedvezőek, mert a strukturális problémák – alacsony termelékenység, magas infláció, krónikus hiány – nem oldódtak meg. A választás előtti osztogatás ideiglenes hatást gyakorolhat, de fenntartható növekedést nem biztosít.
A 14. havi nyugdíjat a választások után megszüntethetik
Mellár Tamás 2026 februárjában felvetette, hogy a 14. havi nyugdíjat a választások után megszüntethetik a költségvetési kiigazítás részeként. A választás előtti juttatások fenntartása a költségvetési helyzet ismeretében kérdéses.
A választás előtti 1700 milliárdos osztogatás veszélyezteti a költségvetést
Mellár Tamás 2026 februárjában figyelmeztetett, hogy a választás előtti mintegy 1700 milliárd forintos osztogatás súlyosan veszélyezteti a 2026-os költségvetési egyensúlyt. Az MNB is aggodalmát fejezte ki emiatt, és a következő kormánynak ezzel a teherrel kell szembenéznie.
A nyugdíjasok 2012 óta kéthavi nyugdíjnak megfelelő összeggel szegényebbek
Mellár Tamás 2026 februárjában a Klasszis Klub Live-ban kijelentette, hogy a nyugdíjasok 2012 óta kéthavi nyugdíjnak megfelelő összeggel lettek szegényebbek. A nyugdíjemelések nem tartottak lépést az inflációval, különösen a 2022-2023-as inflációs sokk idején.
A 2025-ös 4,4%-os infláció magasabb az előző évi 3,7%-nál
Mellár Tamás 2026 februárjában a Klasszis Klub Live-ban megerősítette, hogy a 2025-ös infláció 4,4% lett, ami magasabb volt az előző évi 3,7%-nál. Ez ellentmond a kormány várakozásainak, amely csökkenő inflációt prognosztizált. Az infláció gyorsulása a gazdaság strukturális problémáit tükrözi.