Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos közgazdász összefoglalójában rámutatott, hogy a magyar gazdaság GDP-volumene 2023-2025 között mínusz egy és plusz egy százalék között mozgott, azaz három éven át ténylegesen stagnált. 2026 sem hozta el a kormány által sokszor ígért növekedési áttörést, és az első negyedéves adatok sem jelzik az érdemi fordulót.

Bod Péter Ákos az mfor.hu-n megjelent elemzésében azt fejtette ki, hogy a 2020-2026-os időszak erős politikai ciklikusságot mutat, és ez a túlpolitizáltság a gazdasági teljesítményt is rontotta. A politikai döntések háttérbe szorították a piaci logikát, a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát és a hosszú távú tervezés lehetőségét.

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint szakmai szempontból nem láthatók érvek, amelyek hosszú távon indokolnák a forint megtartását. A komoly akadály az euróbevezetés előtt a GDP 5 százaléka feletti költségvetési hiány, amelyet tartósan 3 százalék alá kellene szorítani — ebből a szempontból Magyarország most rosszabb helyzetből indul, mint a 2000-es évek elején.

Bod Péter Ákos közgazdász szerint az euró legfőbb pozitív hatása az lenne, hogy a magyar állam olcsóbban finanszírozhatná adósságát, és a megtakarított kamatköltségeket fejlesztésekre fordíthatná. Szállóigévé vált kijelentése: 'Ha valaki jobb iskolákat akar, az akkor akár tudja, akár nem, azt is szeretné, hogy a magyar állam olcsóbban finanszírozza magát.'

Bod Péter Ákos közgazdász, volt jegybankelnök a Telexnek adott interjúban kijelentette, hogy jelenleg rosszabb helyzetből indul Magyarország az euróbevezetéshez, mint 25 évvel ezelőtt. Szerinte nincsenek komoly érvek a forint megtartása mellett: az euró csökkentené a kamatokat, javítaná a finanszírozási feltételeket. A GDP-arányos 5%-os deficit azonban akadályt jelent.

Bod Péter Ákos közgazdász 2026. április 25-én a G7 gazdasági portálnak adott interjújában értékelte a választás utáni gazdasági helyzetet. Elmondta, hogy a forint erősödése és a magyar kötvényhozamok csökkenése egyértelműen pozitív piaci visszajelzés a kormányváltásra, de felhívta a figyelmet: ezek a mozgások nem az azonnali gazdasági javulást tükrözik, hanem a várakozásokat. Kiemelte, hogy Magyarország adósságrátája az elmúlt két évben emelkedett, és a közép-kelet-európai új tagállamok közül a legmagasabb adósságrátával rendelkezik az ország.

Bod Péter Ákos közgazdász 2026. április 25-én, a Portfolio.hu-nak adott nyilatkozatában közölte, hogy Magyarország gazdasága 2023–2025 között összesen mindössze 0,4 százalékkal nőtt reálértéken, ami rendkívül gyenge, különösen regionális összehasonlításban. Három egymás utáni évben a GDP éves növekedési üteme –1 és +1 százalék között mozgott, ami egyedülálló stagnálást jelent. Bod szerint a politikai ciklus eltorzította a gazdasági döntéshozatalt, és az új kormánynak komoly stabilizációt kell végrehajtania.

Bod Péter Ákos az Economx-nak adott interjúban (2026. április 18.) kijelentette, hogy a Tisza választási győzelme pillanatok alatt eliminált több súlyos gazdasági kockázatot: a folyó fiskális politika fenntarthatatlansága, a külföldi befektetők bizalmatlansága, az EU-val való szembenállás, és a hitelminősítők negatív kilátásai csökkentek. A Budapesti Értéktőzsde szinte azonnal +5%-ot emelkedett, a forint erősödött.

Bod Péter Ákos közgazdász az Economx-nak adott interjúban (2026. április 18.) közölte, hogy a 2026-os éves deficit-terv 83%-a az első három hónapban elfogyott. Ezt 'meghökkentő összeomlásnak' minősítette, és hozzátette, hogy a pénzügyminisztérium 'nincsen', az összes kiadást szigorral kell átnézni.

Bod Péter Ákos közgazdász a Portfolio.hu-n megjelent elemzésében rámutatott, hogy az iráni konfliktus okozta olajsokk Magyarországot különösen súlyosan érintheti, mivel az ország tartósan magas energiaimporttal, sérülékeny állami pénzügyekkel és gyengébb intézményi alkalmazkodóképességgel rendelkezik. Hangsúlyozta, hogy 2020 óta aggasztóan magas az éves költségvetési hiányhányad.