Tizenkét nappal az április 12-i parlamenti 🗳️ választás előtt a gazdaság állapota az egyik legforróbb kampánytéma. A kormányoldalon az elmúlt évek sikereit hangsúlyozzák, az ellenzék a stagnálást és az eladósodást emeli ki. De mit mondanak maguk az adatok?
Az MNB saját prognózisa cáfolja az optimizmust
Március 24-én az MNB Monetáris Tanácsa meghozta negyedéves előrejelzését — és a számok nem a kampányüzeneteknek kedveznek. A jegybank az éves 📊 GDP-növekedési prognózist 2,4%-ról 1,7%-ra csökkentette, az 📈 inflációs várakozást pedig 3,2%-ról 3,8%-ra emelte. Mindkét irány rossz hír: lassabb növekedés, gyorsabb drágulás.
Az indok nem titok: az iráni ⚔️ háború nyomán kialakult ⚡ energiaársokk és az ukrán gázszállítás leállása együttesen rontja Magyarország gazdasági kilátásait. Varga Mihály jegybankelnök maga ismerte el, hogy „az iráni háború elhúzódása érdemi inflációs kockázatot jelent".
Három egymást követő év közel-stagnálás
A GDP-adat nem egyedi esemény: a magyar gazdaság 2023-ban, 2024-ben és 2025-ben egyaránt alig növekedett (2024: 0,6%, 2025: 0,3%). A 444.hu által is citált KSH-adat szerint a gazdaságnak „harmadik éve nem sikerült érdemi növekedést produkálnia". Az MNB 2026-os 1,7%-os előrejelzése — ha teljesül — az első enyhe javulás lenne ezek után.
A februári deficit: az éves cél közel fele egyetlen hónapban
Bod Péter Ákos közgazdász márciusban rámutatott: a 2106 milliárd 💱 forintos egyhavi hiány az egész éves hiánycél közel felét tette ki egyetlen hónap alatt. A HVG hasonló következtetésre jutott. A 📋 költségvetési helyzet az energiaválság és a védelmi kiadások emelkedése miatt várhatóan nem javul gyorsan.
Amit a MIHiteles adatai mutatnak
A MIHiteles adatbázisában Varga Mihály jegybankelnöknek van egy hamisnak minősített állítása a március eleji gazdasági évnyitóról: „A magyar munkaerőpiac válságállónak bizonyult, az infláció 🌍 uniós összehasonlításban a 12–13. helyre csökkent." Az ellenőrzés szerint a 4,6%-os munkanélküliség és a csökkenő foglalkoztatási adatok nem támasztják alá a „válságálló" minősítést, az inflációs rangsor pedig pontosan nem igazolható ebben a formában.
Ez nem azt jelenti, hogy minden kormányzati gazdasági állítás téves. A devizatartalék-adatok, az autóipari beruházások és az útdíj-befagyasztás tényszerűen igazolhatók. A probléma a szelektív keretezés: a jó hírek hangsúlyt kapnak, a kontextus — a stagnálás, a deficit, az energiasokk — kevésbé.
Összefoglalás
A kampányban elhangzó gazdasági állítások és a tények között nem szakadék tátong, de jelentős feszültség igen. Az MNB saját, friss előrejelzései — amelyeket Varga Mihály jegybankelnök ismertetett — visszafogottabb képet festenek, mint a kormányzati kommunikáció. A GDP lassabb növekedésre áll, az infláció gyorsul, a deficit súlyos. Ezek nem ellenzéki állítások: a jegybank saját adatai.
Az elemzés a MIHiteles adatbázisának igaz és hamis minősítésű állításaira, az MNB 2026. március 24-i negyedéves előrejelzésére, valamint KSH és NGM nyilvános adatokra épül.