Kinek higgyünk? 12 500 ellenőrzött állítás alapján

A MIHiteles adatbázisa 2026. április végén 12 514 ellenőrzött állítást tartalmaz, 71 publikált profiltól – közszereplőktől és médiumoktól. Ez elég adat ahhoz, hogy megkérdezzük: kik a legpontosabbak? Ki teszi a legtöbb valótlan állítást? Van-e rendszeres különbség a politikusok, közgazdászok, elemzők és médiumok között?

Az alábbi elemzés nem egyes személyek leszólása – hanem a saját adataink alapján elvégzett összehasonlítás. Az eredmény meglepő volt számunkra is.

A hat kategória összehasonlítása

A MIHiteles profilokat hat kategóriába sorolja: politikus, közgazdász, elemző, politológus, szakértő és médium. Az alábbi ábra azokat a profilokat tartalmazza, amelyeknek legalább 20 ellenőrizhető – azaz verified_true vagy verified_false státuszú – állításuk van. A 71 publikált profil közül 58 felel meg ennek a feltételnek; a fennmaradó 13 újabb vagy ritkábban nyilatkozó szereplő, akiknél még nem gyűlt össze elég ellenőrzött állítás a rangsorba kerüléshez.

A politológusok (93,2% átlag) és a szakértők (92,4%) vezetik a listát, míg az elemzők átlaga (74,9%) a legalacsonyabb. A különbség 18,3 százalékpont – ez már önmagában is jelentős. De az átlag sokszor rejt többet, mint amennyit mutat.

Politikusok: minden ötödik állítás valótlan

A 10 politikus profil, amelyeknek legalább 20 ellenőrizhető állításuk van, összesen 22,1%-os hamis állítási rátát produkál. Ez azt jelenti: tíz olyan állítás közül, amelyet ezek a politikusok tényként hangoztattak, kettő valótlannak bizonyult.

Ez részben természetes: a politikusok eleve merészebb predikciókat tesznek, programokat hirdetnek, számokat idéznek gyorsan és kontextus nélkül. A rendszerünk csak ellenőrizhető tényállításokat rögzít – ha valaki azt mondja, "szép idő lesz", az nem kerül be. Ha azt mondja, "az infláció az EU-s átlag alatt van", azt ellenőrizzük.

A legpontosabb politikus a listán Vitézy Dávid (89,20%), a legkevésbé pontos Varga Mihály (67,51%). Köztük van Magyar Péter (76,60%), Lázár János (76,29%) és Toroczkai László (73,33%).

Az elemzők megosztottsága

A hat kategória közül az elemzők mutatják a legnagyobb belső szórást. Rácz András, a biztonságpolitikai elemző, 98,47%-os pontossággal áll a lista élén – ez a legjobb eredmény a legalább 20 ellenőrizhető állítással rendelkező profilok közül. Ugyanakkor Hann Endre, a közvélemény-kutató mindössze 30,77%-os pontossággal a lista végén található.

A két szélső érték közötti különbség az elemzők között 67,7 százalékpont – ez az összes kategória közül messze a legnagyobb belső szórás. Fontos megjegyzés: Hann Endre esetében az ellenőrizhető állítások száma viszonylag alacsony (26 db), így az eredmény kisebb mintán alapul, mint a listán szereplő legtöbb profil. A tendencia azonban egyértelmű: a százalékos arány mögött 18 hamis állítás és mindössze 8 helyes áll. Mráz Ágoston Sámuel (64,29%), Pulai András (58,33%) és Deák Dániel (71,07%) szintén az elemzők között – mindhárman a korábbi Fidesz-kormányhoz köthetők.

A média belső szakadéka

A médiumok kategóriájában az átlag (90,9%) megtévesztő: az egyes lapok között óriási különbség van.

A 444.hu (98,35%), az Index.hu (98,34%) és a HVG (98,21%) szinte azonos pontossággal a lista élén áll. Az Origo (67,5%) és a Mandiner (75%) az utolsó két helyen végez. A szélső értékek közötti különbség 30,85 százalékpont – ez önmagában is figyelemre méltó megosztottság egyetlen kategórián belül.

A rangsor felső felét jellemzően az independent és ellenzéki beállítottságú szerkesztőségek alkotják, míg az alsó háromban (Origo, Mandiner, Magyar Nemzet) kormányközeli tulajdonosi kör áll mögöttük. Ugyanakkor a Híradó/MTVA (93,39%) és a Nemzeti Sport (97,38%) – mindkettő KESMA-közeli tulajdoni körben – jóval a medián felett teljesít, tehát a tulajdonosi hovatartozás és a pontossági score kapcsolata nem egyszerű lineáris összefüggés.

Fontos módszertani megjegyzés: a médiánál kizárólag a saját szerkesztőségi keretezéseket és értékeléseket vizsgáljuk. Ha egy lap idéz egy közgazdászt vagy elemzőt anélkül, hogy saját véleményt fűzne hozzá, azt az állítást nem a lapnál, hanem az idézett személynél rögzítjük. Ez egyrészt tisztesség kérdése (a lap nem felelős az idézett véleményért), másrészt pontosan ezt szeretnénk mérni: mit állít a lap saját nevében.

A közgazdászok középmezőnye

A 15 közgazdász profil 84,7%-os átlagpontossággal a középmezőnyben helyezkedik el, de itt is nagy a szórás. Mellár Tamás (97,65%) és Pletser Tamás (96,93%) a lista élén állnak, míg Suppan Gergely (55,34%) és Trippon Mariann (73,44%) lényegesen gyengébb eredménnyel zártak.

Suppan Gergely esetében különösen figyelemre méltó az adat: 253 ellenőrizhető állításból 113 – közel minden második – hamisnak bizonyult. Ez az adatbázis legmagasabb abszolút hamis-állítás-száma.

Módszertani megjegyzések

A minta nem véletlenszerű. A MIHiteles profilok nem reprezentatív keresztmetszetét adják a magyar nyilvánosságnak. Elsősorban azokat követjük, akik rendszeresen tesznek tényszerűen ellenőrizhető gazdasági vagy politikai állításokat. A közügyektől visszavonult vagy keveset nyilatkozó személyek nem szerepelnek.

Az állítások nem egyforma nehézségűek. Egy közgazdász, aki GDP-adatokat idéz, más típusú kockázatot vállal, mint egy politikus, aki az ellenfél ígéreteiről szól. A rendszer ezt nem súlyozza – minden ellenőrzött állítás egyforma súlyt kap.

A nem ellenőrizhető állítások nem szerepelnek itt. Az elemzés kizárólag azokat az állításokat tartalmazza, amelyeket igaznak vagy hamisnak minősítettünk. A jövőbeli ígéretek és egyéb, jelenleg nem eldönthető kijelentések külön vannak nyilvántartva, és nem befolyásolják ezeket a számokat.

Összefoglalás

Az adatok alapján elmondható: a politológusok és szakértők állítják a leghűbben a valóságot. Az átlagos pontosság alapján az elemzők a leggyengébb kategória (74,9%), a hamis állítások aránya alapján pedig a politikusok tesznek arányaiban legtöbb valótlan kijelentést (22,1%). A kettő nem mond ellent egymásnak: az elemzők között nagy a szórás (néhány kiemelkedően pontos mellett több nagyon gyenge profil is van), míg a politikusoknál az egész csoport tolódik el a valótlanabb irányba.

Ez nem jelenti azt, hogy aki pontosabb, az "jobb". A pontossági score azt méri, hogy egy személy tényszerű állításai milyen arányban állnak meg az ellenőrzésen – nem azt, hogy kinek van igaza politikai vitákban. De ha valaki rendszeresen olyat állít tényként, ami nem igaz, azt az adat megmutatja.

A teljes ranglista és az egyes profilok részletes adatai elérhetők a toplistán.