A MIHiteles.hu 11 magyarországi médiaforrást követ 2019 óta. Összesen 2 895 szerkesztőségi értékelő állítást ellenőriztünk — és az eredmény éles törésvonalat rajzol ki: a legtényszerűbb és a legkevésbé tényszerű médium között 30 százalékpontnyi különbség tátong.
A rangsor: 11 forrás, egy éles törésvonal
A MIHiteles.hu médiaprofiljai az adatbázis egyik legkiterjedtebb szegmensét alkotják. Minden egyes ellenőrzött állítás a szerkesztőség saját értékelő keretezése — például „legyűrte az 📈 inflációt", „szárnyal a gazdaság", „Tarlós vezet 53 százalékkal" —, nem idézett nyilatkozat. A módszertan szándékosan kizárja az egyszerű híradást; csak az újság saját hangján tett, ellenőrizhető tényállítások kerülnek be.
⚠️ Fontos módszertani megjegyzés: A MIHiteles módszertana szerint médiaforrásoknál kizárólag a szerkesztőség saját értékelő kijelentéseit rögzítjük — nem az idézett nyilatkozatokat. Ez biztosítja, hogy a médiumok ne gyűjthessenek „könnyű pontokat" más forrásokból hűen idézve. Az ellenőrzött állítások tehát a szerkesztőség saját hangját tükrözik, nem a teljes tartalmat. A Nemzeti Sport esetén az állítások döntő többsége sporttémájú (mérkőzések, bajnokságok), ami eltérő értelmezési keretet igényel a többi médiumhoz képest.
Az „ellenőrizhetetlen" mint ismertetőjegy
A pontossági rangsor önmagában sem meglepő — de a teljes kép ennél árnyaltabb. Az adatbázisban az igazolt és a cáfolt kategóriák mellett létezik egy harmadik: az ellenőrizhetetlen. Ide kerül az az állítás, amelyet sem megerősíteni, sem cáfolni nem lehet nyilvánosan elérhető adatokkal — tipikusan homályos jövőbeli ígéretek, belső politikai szándékok, vagy megfoghatatlan összehasonlítások.
Az ellenőrizhetetlen arány önmagában is árulkodó mutató: minél magasabb, annál több olyan kijelentést tesz a szerkesztőség, amelynek valóságtartalma ellenőrzési szempontból megfoghatatlan.
Az Origo minden harmadik ellenőrzött állítása — 97 a 306-ból — ellenőrizhetetlennek bizonyult. Az Index esetén ez az arány 4,9%: tízszeres különbség. A magas ellenőrizhetetlen ráta önmagában nem jelent szándékos félretájékoztatást, de jelzés arra, hogy a szerkesztőség milyen típusú kijelentéseket hajlandó kockára tenni.
Megjegyzés: A Portfolio.hu (94,5%) és a Híradó/MTVA (93,4%) a két csoport között helyezkedik el — pontossági szintjük a független sajtóhoz képest alacsonyabb, de az Origo–Mandiner–Magyar Nemzet triótól érzékelhetően jobb.
Az évek tanulsága: 2022–2023 volt a mélypontok éve
Az összesített számok mögött az éves bontás még élesebb képet mutat. Három médium esetén kirajzolódik egy szisztematikus csúcs, amelynek tetőpontja 2022 és 2023 volt.
| Médium | 2019 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Origo (hamis/összes) | 3/26 (12%) | 9/29 (31%) | 4/27 (15%) | 17/25 (68%) | 18/28 (64%) | 7/32 (22%) | 11/39 (28%) |
| Mandiner (hamis/összes) | 2/24 (8%) | 4/30 (13%) | 7/33 (21%) | 16/34 (47%) | 10/31 (32%) | 7/41 (17%) | 12/36 (33%) |
| Magyar Nemzet (hamis/összes) | 6/28 (21%) | 9/43 (21%) | 4/28 (14%) | 12/34 (35%) | 9/32 (28%) | 3/46 (7%) | 4/39 (10%) |
| 444.hu (hamis/összes) | 0/39 (0%) | 2/34 (6%) | 0/44 (0%) | 3/50 (6%) | 0/44 (0%) | 0/44 (0%) | 0/41 (0%) |
| Index.hu (hamis/összes) | 0/40 (0%) | 1/39 (3%) | 0/48 (0%) | 3/46 (7%) | 1/42 (2%) | 1/42 (2%) | 2/47 (4%) |
2022 különösen éles év volt. A magyarázat részben kézenfekvő: 2022 volt az országgyűlési választás éve, a kampányidőszakban a tét a szerkesztőségi hangvételre is hatással volt. Az Origo esetén a 2022-es 68%-os hamis arány azt jelenti, hogy az ellenőrzött állítások kétharmada tévesnek bizonyult — ez rendkívüli szám újságírói mércével mérve bárhol a világon.
Érdemes kiemelni a Magyar Nemzet 2024-es számát: az évi három hamis állítás 46-ból (6,5%) kirívóan jó a saját korábbi teljesítményéhez képest. Lehet véletlen ingadozás, lehet a módszertanunk sajátossága, de lehet egy tényleges szerkesztőségi fordulat jele is — a 2025-ös adat (10%) egyelőre nem erősíti meg egyértelműen a tartós javulást.
Amikor a számok hazudnak: két konkrét eset
Az összesített adatokból kiemelünk két esetet, amelyek szemléltetik, hogyan néz ki a tényszerűség 📋 hiánya a gyakorlatban.
1. A Mandiner mandátumbecslése (2025. július)
A Mandiner 2025 nyarán közzétett mandátumbecslésén Fidesz: 109, Tisza: 89 mandátum szerepelt — az indoklás az EP-🗳️ választási adatokra támaszkodott. A tényleges 2026-os eredmény: Tisza: 138, Fidesz: 55 mandátum. A Mandiner mindkét pártot drasztikusan tévesen mérte fel. A Telex rámutatott, hogy az EP-választási adatokra alapozó módszer eleve hibás volt, mivel a Tisza nem azonos feltételek mellett indult az EP-választáson.
2. Az Origo és Magyar Péter „lejtmenete" (2025. december)
Az Origo 2025 végén úgy értékelte, hogy Magyar Péter politikai éve „hakni, botrány, lejtmenet" volt, és a Tisza Párt „zuhant" a közvéleménykutatásokban. A valóság: a Tisza Párt a biztos szavazók körében 2025 végén 39–42% közötti támogatottsággal rendelkezett, ami versenyképes volt a Fidesszel szemben. A „zuhant a népszerűsége" keretezést a közvélemény-kutatási adatok nem támasztják alá.
💡 Megjegyzés: Mindkét példa szerkesztőségi értékelő állítás — nem egy konkrét újságíró véleménycikke. A MIHiteles módszertana szerint ezek a szerkesztőség nevében tett, ellenőrizhető tényállítások.
Politikai témák: ahol a kép még élesebb
A kategóriaszerinti bontás tovább árnyalja a képet. Az Origo politikai témájú állításainál — választási előrejelzések, pártok helyzetének értékelése, törvényhozási tények — a hamis arány megközelíti a 45 százalékot: 31 hamis a 68 ellenőrzött politikai állítás közül. Ez azt jelenti, hogy az Origo politikai értékelései közel fele–fele eséllyel tévesek.
Összehasonlításképpen: a 444.hu, az Index.hu és a Telex politikai állításai között — 105, 56, illetve 65 ellenőrzött állítás — egyetlen hamis sem akadt. Ez nem azt jelenti, hogy sosem tévednek; inkább azt tükrözi, hogy szerkesztőségi értékelő kijelentéseik jellemzően olyanok, amelyek utólag megerősítést nyernek.
| Médium | Politikai hamis / összes | Hamis arány |
|---|---|---|
| Origo | 31 / 68 | ~45% |
| Magyar Nemzet | 9 / 49 | ~18% |
| Mandiner | 9 / 57 | ~16% |
| Híradó / MTVA | 3 / 35 | ~9% |
| HVG | 2 / 53 | ~4% |
| Népszava | 2 / 77 | ~3% |
| 444.hu | 0 / 105 | 0% |
| Index.hu | 0 / 56 | 0% |
| Telex | 0 / 65 | 0% |
Megjegyzés: A kategória-bontásnál az összegek és a profil szintű összesítők között kisebb eltérés lehetséges, mivel egyes állítások kategória-besorolása hiányos az adatbázisban. A fenti számok iránymutató jellegűek.
Mit jelent ez az olvasónak?
Az adatok alapján levonható következtetés egyszerű, de komoly: nem mindegy, honnan tájékozódunk. Az, hogy egy médium az állításainak mekkora hányadát tudja utólag igazolni, nem ízlés kérdése — mérhető szám.
Fontos azonban, amit ez az elemzés nem mér:
- A hírszelekciót — mit nem írnak meg egyáltalán
- A hangnemet és az arányokat — hogyan kereteznek egy igaz tényt
- Az újságírói munkát a teljes tartalom szintjén — csak a szerkesztőségi értékelő állításokat vizsgáljuk
A tényszerűség szükséges, de nem elégséges feltétele a minőségi tájékoztatásnak. Az viszont különösen aggasztó, ha egy médium az állításainak egyharmadát ellenőrizhetetlenül homályos formában fogalmazza meg — és az ellenőrizhetők közül is minden harmadikat tévesen.
Összegzés
| Megállapítás | Adat |
|---|---|
| A hat legtényszerűbb médium (444, Index, HVG, Telex, Nemzeti Sport, Népszava) átlagos pontossága | 97,8% |
| A három legkevésbé tényszerű médium (Origo, Mandiner, Magyar Nemzet) átlagos pontossága | 74,9% |
| A csoportátlagok különbsége (legtényszerűbb hat vs. legkevésbé tényszerű három) | ~23 százalékpont |
| Az Origo 2022-es hamis aránya (a mérési időszak csúcsa) | ~68% |
| Az Origo politikai állításainak hamis aránya összességében | ~45% |