I. rész: Hol állnak a szupermérföldkövek?

Május 25-én, hétfő reggel Magyar Péter miniszterelnök gépe Brüsszel felé veszi az irányt. A táskájában ott van a kormány vállalása: huszonhét feltétel, amelyből tíz még mindig hiányzik. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen várja. A tét: tizenhét milliárd euró — a magyar éves 📊 GDP nagyjából 7-8 százaléka. A civil szervezetek (köztük a Transparency International, a Helsinki Bizottság, a K-Monitor és az Amnesty) legutóbbi, 2025 végi értékelése szerint a huszonhét szupermérföldkőből tizenhét teljesült maradéktalanul, kilenc csak részben, egy pedig egyáltalán nem — sőt, a 2024 végi állapothoz képest enyhe visszalépést is jeleztek néhány területen. Fontos azonban: ez a tizenhét „teljesült" a civil szervezetek számbavétele — az Európai Bizottság hivatalosan eddig csak a négy igazságszolgáltatási mérföldkövet ismerte el. A huszonhét feltétel nem politikai követelés, hanem jogszabályi kötelezettség; a jogállamisági feltételességi mechanizmus jogszerűségét az 🌍 Európai Unió Bírósága a C-156/21 és C-157/21 számú ügyekben is megerősítette. Ha a feltételek nem teljesülnek augusztus 31-ig, a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alap lejár — az összeg, beleértve a már lehívott előlegeket is, visszafordíthatatlanul elveszhet.

1. A háttér: miért most?

A 2026. április 12-i választáson a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett: 141 mandátum a 199-ből, közel 80 százalékos részvétel mellett. A kormány május 12-én lépett hivatalba, Sulyok Tamás köztársasági elnök kinevezésével. A miniszterelnök Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője, korábban a Fidesz tagja. A gazdasági irányt Kármán András pénzügyminiszter határozza meg, aki korábban az MNB monetáris szabályozási osztályának vezetője és az ÁKK igazgatóságának elnöke volt — tehát nem politikai, hanem szakmai szereplő. A kormány gazdasági és energetikai minisztere Kapitány István, külügyminisztere Orbán Anita, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Ruff Bálint.

A 27 szupermérföldkő a jogállamisági feltételességi eljárás keretében azonosított hiányosságokkal összefüggő feltételek, amelyeket a magyar kormány maga vállalt 2022-ben. A feltételek elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségére, a korrupció elleni fellépésre, a közbeszerzési versenyre, valamint az uniós pénzek átlátható, ellenőrizhető felhasználására összpontosítanak. Az RRF-rendelet értelmében mindegyiknek maradéktalanul kell teljesülnie ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen a forrásokhoz.

A befagyasztott uniós források két különböző mechanizmushoz kötődnek. Az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) 10,4 milliárd eurós kerete a Covid-19 utáni gazdasági helyreállítást szolgálja, és 2026. augusztus 31-ig kell felhasználni — ha addig nem teljesülnek a feltételek, az összeg visszafordíthatatlanul elvész. A kohéziós alapok mintegy 6,3 milliárd eurós keretét a 2021-2027-es programozási időszakban kellett volna lehívni, de a jogállamisági feltételességi eljárás keretében ezt is befagyasztották — ennél a határidő kevésbé szigorú, a feltételek teljesítése után a források később is hozzáférhetővé válhatnak.

2. A 27 szupermérföldkő kategóriánként

A 27 szupermérföldkő nem oszlik tiszta, kerek csoportokra: az Európai Parlament elemzése szerint magában foglalja a feltételességi mechanizmus keretében vállalt 17 korrekciós (antikorrupciós) intézkedés végrehajtási lépéseit — ezek önmagukban mintegy 21 szupermérföldkövet fednek le —, az Alapjogi Kartához kapcsolódó négy, a bírói függetlenséget célzó feltételt, valamint néhány további audit- és ellenőrzési célt. Az alábbi bontás tehát tematikus, nem pedig pontos darabszám szerinti.

2.1 Igazságszolgáltatási reformok (4 mérföldkő) — A Bizottság által elismert

A bírói függetlenséghez kapcsolódó négy szupermérföldkő az egyetlen olyan csoport, amelyet az Európai Bizottság hivatalosan is teljesítettnek minősített. A Bizottság 2023 decemberében ismerte el a négy mérföldkő teljesítését, és ennek alapján mintegy 10,2 milliárd euró kohéziós forrás vált hozzáférhetővé — bár ezt az Európai Parlament később megtámadta az Európai Unió Bíróságánál.

A négy mérföldkő az előzetes döntéshozatali eljárás akadályainak elhárítását, a közjogi szervek jogerős ítéletek elleni támadásának tiltását, valamint az Országos Bírói Tanács és a Kúria reformját célozta. Bár ezek formálisan teljesültek, a civil szervezetek — köztük a Helsinki Bizottság — 2024–2025-ben arra hívták fel a figyelmet, hogy új jogszabályok és a Kúria jogegységi panaszeljárásai aláássák a reformok eredményeit. Az Európai Parlament 2024-ben megtámadta a Bizottság pozitív értékelését — ez a jogi eljárás jelenleg is folyamatban van.

2.2 Korrupcióellenes intézkedések — a legnagyobb és legkényesebb csoport

A 27 feltétel legnagyobb része a korrupció elleni fellépéshez és a közbeszerzési versenyhez kötődik — ez a csoport fedi le a feltételességi mechanizmus keretében vállalt 17 korrekciós intézkedés végrehajtását. A civil szervezetek 2024–2025-ös értékelése szerint ebből több feltétel formálisan teljesült, de a legtöbb csak részlegesen vagy hiányosan valósult meg.

Az Integritás Hatóság felállítása formálisan teljesült, de a hatóság működése akadályokba ütközik — az elnök nyilvánosan jelezte, hogy a kormány együttműködésének hiánya gátolja a hatékony működést. A közbeszerzési verseny terén a számok alapján így fest: az egyajánlatos eljárások aránya Magyarországon tartósan magas, lényegesen meghaladja az uniós átlagot. A vagyonnyilatkozati rendszer átalakítása formálisan megtörtént, de a végrehajtás gyenge — a mulasztásokkal szemben nem alkalmaztak megfelelő szankciókat. A magas szintű korrupció üldözése terén nincs érdemi nyomozási eredmény a kormányközeli személyeket érintő ügyekben.

A legnagyobb akadályt azonban a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva-k) jelentik. Ezek az alapítványok a magyar egyetemek kétharmadát irányítják, jellemzően korábbi kormányközeli vezetőkkel, és ki vannak zárva az EU-forrásokból. A tárgyalások 2024 januárjában éppen ezen a ponton akadtak el: az Orbán-kormány nem volt hajlandó átalakítani az alapítványok szerkezetét. A Tisza-kormány 🗳️ választási programjában szerepelt az alapítványok átalakítása, és az első alkotmánymódosító javaslat a kekva-k vagyonát nemzeti vagyonná nyilvánítaná — a teljes átalakítás konkrét menetrendje és jogi kerete azonban még nem ismert.

„Ezt nem lehet egyik napról a másikra helyrehozni. Valódi reformokat kell látnunk, nem csak szándéknyilatkozatokat, mielőtt a pénz folyni kezd."

— Daniel Freund, német EP-képviselő, 2026

Daniel Freund, az Európai Parlament 📋 költségvetési ellenőrző bizottságának tagja egy fokozatos, lépésről lépésre felszabaduló kifizetési ütemtervet javasol, amely csak a feltételek tényleges teljesülésével engedné el a forrásokat.

2.3 Audit és ellenőrzési rendszer — Részleges

A fennmaradó szupermérföldkövek az uniós pénzek felhasználásának átláthatóságát és ellenőrizhetőségét célozzák. Az Arachne kockázatértékelő eszköz bevezetése és az audit rendszer felállítása formálisan teljesült, de az operatív megállapodást — ami a kifizetési kérelmek előfeltétele — a felek nem írták alá. Ennek hiányában Magyarország nem tudja benyújtani a kifizetési kérelmeket, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a források lehívását.

Maciej Berestecki, az Európai Bizottság szóvivője április 14-én hangsúlyozta, hogy a határidő szilárd, és a programnak 2026 végéig be kell fejeződnie, amihez minden kifizetési kérelmet szeptemberig be kell nyújtani. A Tisza-kormánynak a hivatalba lépésekor bő három hónapja maradt az augusztus 31-i határidőig — ez a gyakorlatban kevés idő a szükséges jogszabály-módosításokhoz és a kifizetési kérelmek benyújtásához.

3. Mi vár a Tisza-kormányra?

3.1 Az Orbán-kormány öröksége

Az Orbán-kormány idejére tizenhét szupermérföldkő teljesült (a civil szervezetek számbavétele szerint), tíz pedig részleges vagy hiányos maradt. A tizenhét „teljes" mérföldkő közül négyet a Bizottság hivatalosan is elismert (az igazságszolgáltatási reformok), a többi nagy része azonban csak formálisan teljesült, a gyakorlati végrehajtás elmaradt. A tíz hiányos vagy részleges mérföldkő közül a legkritikusabbak a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz, a közbeszerzési versenyhez, a magas szintű korrupció üldözéséhez, valamint az operatív megállapodás aláírásához kapcsolódnak.

Az Orbán-kormány uniós forrásokkal kapcsolatos politikáját a konfrontáció és a halogatás jellemezte. A kormány rendszeresen „politikai zsarolásnak" minősítette a befagyasztást, és azt állította, hogy minden teljesíthető feltételt teljesített — ezt azonban a független ellenőrzések és a civil szervezetek értékelései nem támasztották alá. 2024 januárjában a kormány fel is függesztette a tárgyalásokat a közvagyonalapok kérdésében, ami gyakorlatilag lehetetlenné tette a további előrelépést.

3.2 A Tisza-kormány első lépései — előzetes

A Tisza-kormány a hivatalba lépését követő első hetekben több olyan intézkedést jelentett be, amely közvetlenül kapcsolódik a huszonhét szupermérföldkőhöz: a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését célzó alkotmánymódosítást, a 250 millió 💱 forint feletti kötelezettségvállalásokat a pénzügyminiszter engedélyéhez kötő „pénzügyi stopot", valamint a korábbi költségvetés átvilágítását. Ezeket a lépéseket — és a brüsszeli tárgyalások tétjét — a sorozat második része veszi részletesen sorra.

Egy dolgot azonban már most érdemes rögzíteni: ezek az intézkedések jórészt jelzések és előkészületek, nem pedig befejezett reformok. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése vagy a pénzügyi stop önmagában egyetlen szupermérföldkövet sem „pipál ki" — a tartalmi teljesítés a kekva-k átalakításában, a közbeszerzési verseny helyreállításában és a magas szintű korrupció érdemi üldözésében dől el.

3.3 Mennyi menthető meg a határidőig?

A megfigyelők megosztottak abban, hogy mennyi menthető meg augusztus 31-ig. A pesszimista tábor — köztük Daniel Freund — szerint a teljes 10,4 milliárd euró megmentése aligha reális, mert a mély strukturális reformokat (kekva-k, közbeszerzés) nem lehet hónapok alatt végrehajtani. Ezzel szemben három, a Reutersnek nyilatkozó uniós tisztviselő szerint a cél „ambiciózus, de elérhető". A reálisabb forgatókönyv szerint a Tisza-kormány elsősorban a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás megmentésére koncentrál, míg a 3,9 milliárd eurós kedvezményes hitelkeret megmentése a határidőig a legkétségesebb. A feltételességi eljárás keretében befagyasztott 6,3 milliárd euró kohéziós forrás sorsa külön kérdés — ezek feloldása hosszabb távon is megoldható, ha a feltételek teljesülnek.

4. Ellenvetés: miért ne örüljünk túl korán?

A legjobb ellenérv nem a Tisza-kormány szándékát kérdőjelezi meg — hanem a tempót. Az első hetek intézkedéseinek többsége deklaratív, nem strukturális: a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése egy alkotmánymódosítással elindítható, de a kekva-k átalakítása vagy a közbeszerzési verseny helyreállítása évekig tartó folyamat. A Bizottság pedig nem fogadja el a formális teljesítést: ha egy törvényt megszavaznak, de a végrehajtás nem működik, az nem számít teljesítésnek. A 2023-as igazságszolgáltatási reformok is ezt mutatták — a Bizottság formálisan elfogadta, de az EP megtámadta, mert a gyakorlati végrehajtás hiányos maradt.

A három-négy hónap kevés ahhoz, hogy a tíz hiányos mérföldkő mindegyikében valódi strukturális változás történjen. Ha a Bizottság gyors, felületes teljesítést lát, nem engedélyezi a kifizetéseket. A következő részben megnézzük, mit ígér konkrétan a Tisza-kormány Brüsszelnek, és mit ér egy aláírás, ha tíz feltétel még mindig hiányzik.