Sorozatunk első részében azt vizsgáltuk, melyik témakörben a leggyakoribb az ellenőrizhetetlen állítás. A válasz a politika volt. Most egy lépéssel mélyebbre ásunk: ki mondja a legellenőrizhetetlenebb állításokat — és ami ennél is érdekesebb: miért?
A MIHiteles adatbázisában jelenleg 53 olyan profil szerepel, amelyhez legalább 20 lezárt állítás áll rendelkezésre. Ez összesen 13 849 vizsgált kijelentés — és közülük 989, azaz 7,1% kapott "nem ellenőrizhető" minősítést. Az átlag mögött azonban meghökkentő különbségek húzódnak meg.
A meglepő sorrend: nem a politikusok vezetnek
Közkeletű feltevés, hogy a politikusok mondják a legtöbb olyat, amit aztán nem lehet számon kérni rajtuk. Az adatok ezt részben cáfolják.
Az elemzők és politológusok — azok, akiket a nyilvánosság az "objektív" kommentátorokként ismer — kerülnek a lista élére. A politikusok "csupán" a harmadik helyen állnak, nagyjából feleannyi ellenőrizhetetlen állítással, mint az elemzők.
Fő megállapítás: Az elemzők és politológusok csoport-átlaga (18,8% és 17,4%) több mint kétszerese a politikusokénak (8,4%). A legellenőrizhetetlenebb kijelentések nem a kampánybeszédekből, hanem az elemzői stúdiókból érkeznek.
Miért mondanak az elemzők több ellenőrizhetetlent?
Ez nem véletlen — és nem is feltétlenül kifogásolható. Az elemzői és politológusi munka természeténél fogva különbözik attól, amit egy közgazdász vagy egy gazdasági újságíró tesz. A gazdaság mérőszámokhoz kötött: az 💱 árfolyam, a 📊 GDP, az infláció vagy ilyen, vagy olyan — utólag ellenőrizhető. Aki ezekről nyilatkozik, kénytelen a valóság közelében maradni.
Az elemző és a politológus viszont értelmez, keretez és prognosztizál. "A kormányzat elveszítette legitimációját" — ez nem ellenőrizhető külső forrásból. "A pártnak nincs hiteles narratívája" — ezt sem tudja egyetlen statisztikai hivatal sem megerősíteni vagy megcáfolni. Nem hazugság, de nem is tény: értékelés, amelynek igazságtartalma nem mérhető.
Závecz Tibor különesete: "nem eldönthető" ≠ "megbízhatatlan"
Az egyéni rangsor élén Závecz Tibor áll 73,5%-os ellenőrizhetetlen aránnyal — ez az összes többi szereplőhöz képest kiugróan magas. Az egyszerű olvasat szerint ez riasztó. A valóság összetettebb.
Závecz közvélemény-kutató — és állításainak nagy részét pártpreferencia-adatok értékeléséből, 🗳️ választási előrejelzésekből és politikai erőviszonyokra vonatkozó becslésekből állítja össze. Ezeknek a jelentős hányada a 2026. április 12-i parlamenti választás után válik eldönthetővé. Nála az "ellenőrizhetetlen" kategória nagyobbrészt nem azt jelenti, hogy szubjektív véleményt mond — hanem azt, hogy még nem jött el az ideje az ellenőrzésnek. A szavazás eredménye sok állítását utólag vagy igazolja, vagy cáfolja.
Tölgyessy Péter paradoxona: nulla hamissal az élbolyban
A rangsorban Tölgyessy Péter politológus egy különleges mintát mutat: 37,1%-os ellenőrizhetetlen aránya mellett egyetlen hamis állítása sincs az adatbázisban.
| Profil | Igaz | Hamis | Nem ell. | Nem ell. arány |
|---|---|---|---|---|
| Tölgyessy Péter | 61 | 0 | 36 | 37,1% |
| Trippon Mariann | 224 | 81 | 1 | 0,3% |
| Regős Gábor | 196 | 59 | 1 | 0,4% |
Tölgyessy vagy tényeket közöl, amelyek igazaknak bizonyulnak — vagy olyan értékítéleteket fogalmaz meg, amelyek nem ellenőrizhetők. Soha nem tesz olyan konkrét, ellenőrizhető állítást, ami utólag tévesnek bizonyulhat. Ez egy nagyon következetes kommunikációs mintát rajzol ki: az értelmezési térbe húzódás, ahol a tényellenőrzés eszközei gyengülnek.
A legátlátszóbb csoport: a közgazdászok
A rangsor másik végén szinte kizárólag közgazdászokat találunk. A legátlátszóbbak mindössze 0–1 ellenőrizhetetlen állítással rendelkeznek több száz lezárt kijelentés mellett.
Trippon Mariann, Regős Gábor és Virovácz Péter szinte kizárólag számszerű, mérőszámhoz kötött állításokat tesznek — 📈 inflációt, GDP-t, kamatpályát, árfolyamot jósolnak. Ezek utólag pontosan ellenőrizhetők: teljesült vagy nem. A konkrét számokhoz kötött közgazdász-szakma rákényszeríti a pontosságra; akinek előrejelzései rendszeresen tévesnek bizonyulnak, az reputációs veszteséggel jár.
Egy kilógó eset: Hossó Andrea
A közgazdász-csoporton belül egy profil kilóg: Hossó Andrea 24,6%-os ellenőrizhetetlen aránnyal nagyjából hatszor annyira "ködös", mint a csoport átlaga (4,1%). Formálisan közgazdász — de nyilatkozatainak jellege inkább a gazdaságpolitikai értékelés felé hajlik, ami közelebb áll az elemzői profilhoz. A kategória tehát néha félrevezető: nem a végzettség, hanem a kijelentések típusa határozza meg az ellenőrizhetőséget.
Mit jelent mindez?
Az ellenőrizhetetlen arány nem egy egyszerű "megbízhatósági mutató". Inkább azt jelzi, mennyire teszi ki magát valaki az ellenőrzésnek. Aki konkrét számokat, tényeket és dátumokhoz kötött előrejelzéseket tesz, az vállal kockázatot — és utólag számon kérhető. Aki értelmezésben, keretezésben és értékítéletben marad, az kevésbé sebezhető, de egyúttal kevésbé is ellenőrizhető.
A köd nem mindig szándékos fegyver. Az elemzői és politológusi szakma természeténél fogva értékelő, nem mérő jellegű. De az eredmény ugyanaz: az adatbázis ezen szegmensének jelentős részéről nem lehet kimondani, hogy igaz-e vagy sem — és ezt érdemes tudni, amikor a következő politikai elemzést olvassuk.
- Az elemzés a MIHiteles adatbázisában 2026. április 2-ig rögzített, lezárt állításokon alapul.
- Csak azok a profilok szerepelnek a csoportos összehasonlításban, amelyekhez legalább 20 lezárt állítás áll rendelkezésre (53 profil, 13 849 állítás összesen).
- A függőben lévő és a nem ellenőrzött állítások nem szerepelnek a számításban.
- Az ellenőrizhetetlen arány = nem ellenőrizhető állítások / összes lezárt állítás.