A 90%-os klub: 29 profil titka

A MIHiteles adatbázisában 65 aktív profil szerepel. Közülük 29 éri el a 90%-os pontossági küszöböt az ellenőrizhető állításaik alapján — ez az összes aktív profil 45%-a. De nemcsak az számít, ki kerül be, hanem az is: miért.

A kérdés első hallásra egyszerűnek tűnik: nyilván az pontosabb, aki okosabb vagy tapasztaltabb. Az adatok azonban más képet mutatnak. A precizitásnak mintázata van — és az nem elsősorban az egyénről szól, hanem a nyilatkozói szerepről.

Melyik kategória teljesít a legjobban?

Az alábbi ábra a hat kategória átlagos pontosságát mutatja — kizárólag azok alapján, akiknek legalább 20 ellenőrizhető állítása van az adatbázisban.

A politológusok vezetnének — ez meglepő lehet. A közhiedelem szerint a politikai elemzés az egyik legkönnyebben "kibeszélhető" terep, ahol az ember sosem tévedhet nagyot, mert mindent lehet értelmezni. Az adatok szerint azonban a politológus-profilok nemcsak magasan teljesítenek, hanem konzisztensen: mind az öt profil 90% felett van.

Az elemzők kategóriája a leggyengébb átlaggal zárja a sort. Ennek oka nem az elemzői minőség — hanem az, hogy ez a legheterogénebb csoportosítás: geopolitikai szakértők és közvélemény-kutatók is ide kerültek, és a kettő egészen más típusú állításokat tesz.

A szakterület mint pontossági szűrő

A 90%+ klubban feltűnően sok az energetikai és védelmi szakértő. Ez nem véletlen.

Az energetikai szakértők (Pletser Tamás 96,93%, Balogh László 95,67%, Holoda Attila 94,76%, Valkó Dávid 93,78%) mind a gazdasági kategóriában dolgoznak. Állításaik jellemzője: mérőszámokhoz kötöttek (olajár, termelési adat, kapacitás), és viszonylag rövid időhorizonton ellenőrizhetők. Ha valaki azt mondja, hogy az olajkitermelés negyedévente X millió hordóval csökken, az hamar kiderül — és aki ezt rendszeresen mondja, az megtanulja, mikor érdemes nyilatkozni.

A védelmi és geopolitikai elemzők (Rácz András 98,47%, Szenes Zoltán 96,19%, Somkuti Bálint 92,39%, Resperger István 90,38%) hasonló mechanizmus szerint működnek. Ők politikai kategóriában dolgoznak — de nem politikai szereplőkként. A különbség döntő: nem ők hozzák a döntéseket, csak leírják, értelmezik azokat. Így az állításaik tényszerűbbek, kevésbé kényszeredetten optimisták.

A precizitás paradoxona

Az adatbázisban van egy jelenség, amelyet érdemes kiemelni: néhány magas pontosságú profil állításainak nagy része nem ellenőrizhető.

Stier Gábor és Tölgyessy Péter állításainak közel háromnegyede nem minősíthető sem igaznak, sem hamisnak — mégis a toplistán vannak. A magyarázat: ők szelektíven tesznek ellenőrizhető állításokat. Amikor konkrétumot mondanak, szinte mindig igazuk van — mert tudják, mikor érdemes konkrétnak lenni.

Ez az egyik legfontosabb mintázat a 90%-os klubban: a precizitás nem feltétlenül arról szól, hogy sok mindent jól jósolsz meg, hanem arról, hogy ritkán állítasz olyat, amiről nem vagy biztos.

Politikusok: a legkönnyebb célpont

A hat kategória közül a politikusok a második leggyengébbek (78,7% átlag). Csak két politikus éri el a 90%-ot: Hankó Balázs (94,65%) és Lantos Csaba (93,13%).

A sereghajtók között a legtöbb politikus található: Orbán Viktor 67,26%, Varga Mihály 67,39%, Nagy Márton 63,56%.

Fontos árnyalat: ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a politikusok szándékosan félreinformálnak. A probléma strukturális. A politikusok könnyen ellenőrizhető, konkrét állításokat tesznek — gazdasági számokat, határidőket, ígéreteket —, amelyek aztán tényszerűen beteljesednek vagy sem. Egy politológus vagy elemző inkább keretet ad, értelmez; egy politikus beáraz.

Hankó Balázs és Lantos Csaba eltérése a politikusi átlagtól részben magyarázható azzal, hogy mindketten szakterület-fókuszú pozícióban nyilatkoznak — Hankó oktatáspolitikában, Lantos energetikában —, ahol a tények szilárdabbak, és a nyilatkozatok kevésbé kényszeredetten optimisták.

Az elemző-kategória kettészakadása

A legnagyobb meglepetés az elemzők csoportjánál van. A kategória átlaga 74,9% — de ez elrejt egy 68 százalékpontos szórást:

• Rácz András: 98,47% — geopolitikai elemző, szinte kizárólag politikai témák (307 ilyen állítás)
• Resperger István: 90,38% — védelmi elemző
• Somkuti Bálint: 92,39% — védelmi elemző
• Závecz Tibor: 70,27% — közvélemény-kutató
• Deák Dániel: 71,07% — politikai elemző
• Mráz Ágoston Sámuel: 64,29% — Nézőpont Intézet
• Pulai András: 58,33% — közvélemény-kutató
• Hann Endre: 30,77% — Medián, közvélemény-kutató

A választóvonal nem az "elemző" vs. "nem elemző" — hanem a tényközlő vs. közvélemény-jósló szerep között húzódik. A közvélemény-kutatók 🗳️ választási eredményeket becsülnek — ahol a vegyes rendszer, az utolsó hetek kampánydinamikája és a rejtett szavazók mind torzítják a képet. Ha a közvélemény-kutató szerint 36% az egyik párt aránya, de a valóságban 30%, az minden egyes állítást érint, ahol ezt a számot idézte.

Rácz András esetében más a helyzet: ő katonai lépéseket, geopolitikai folyamatokat elemez — ahol a tények hamarabb és egyértelműbben kiderülnek.

Összefoglalás: a 90%-os klub három titka

Az adatok alapján három tényező különbözteti meg a legpontosabb profilokat a mezőnytől:

1. Témaspecifikusság. A legjobbak szinte kivétel nélkül szűk területen dolgoznak — ⚡ energia, geopolitika, honvédelem, egészségügy. Nem általánosítanak.
2. Mértéktartás az állításokban. A legpontosabb elemzők (Stier, Tölgyessy, Schiffer) ritkán tesznek konkrét, ellenőrizhető állítást — de amikor igen, szinte mindig igazuk van.
3. Strukturális függetlenség a döntéshozataltól. A politikusok és az intézményi háttérrel bíró kutatók strukturálisan rá vannak kényszerítve az optimista becslésekre. A szabad elemzők ezt el tudják kerülni.

A 90%-os klub tehát nem az iskolai osztályzat megfelelője — inkább a nyilatkozói szerep tükre. Az számít, ki kénytelen nyilatkozni, és ki teszi azt önként.

Az elemzés a MIHiteles.hu adatbázisán alapul (2026. április 23-i állapot). Csak azok a profilok szerepelnek, amelyeknek legalább 20 ellenőrizhető (igazolt-igaz vagy igazolt-hamis) állítása van.